Nap mint nap felkelsz,várod,hogy más lesz minden,vagy legalább jobb,mint tegnap.Ááá,hiú ábránd.Próbálod másképp kezelni a reggeli esőt,máshogy nézni az unott házakat,akkor se.Az a teljes reménytelenség,mikor hiába is próbálsz tenni ez ellen,hiába próbálod nyitva tartani a szemedet,úgyis elalszol.Hát még próbálsz embereken változtatni.Változtatni,legalább megérteni őket.Mert már az sem megy.Ők se értenek téged.Na ez az,amit reménytelenségnek hívok.Kitörni nem tudsz belőle,akarsz,persze,de visszahúz.Ember tervez,Isten végez.Vagy amit akartok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése